Dimenzióutazás Kapu

- Hogyan lehet elérni?
- Eddig végeztem két ilyen kísérletet. Bár a kapuig senki sem tudott eljutni, voltak olyan bíztató próbálkozások, amik elérték a személyes találkozás szintjét.
- Milyen kísérletek voltak ezek?
- A weboldalamon megadtam egy időpontot, ám a helyszínt nem. Odamentem és vártam.
- Milyen egy bíztató próbálkozás?
- Volt valaki, aki majdnem megcsinálta. Bár helyszín szempontjából messze volt, ott volt egy olyan buszmegálló, ami idáig hozta volna.
- Min bukott el?
- Nem egyedül jött és nem volt jó a választása, hogy kivel. Bár bizonyos értelemben (és ez nem az emberi, hanem a magasabb célú értelmezés) helyes volt a választása.
- Most nem csinálsz ilyet?
- De lehet.
- Mikor?
- Még nem tudom. De nehezíthetünk, hogy így fussunk össze.
- Mi van, ha csak egyszerűen írok innen erről a weboldalról egy üzenetet?
- Ha csak úgy nem. De ez eddig senkinek sem sikerült. Ja, egy barátomnak igen, amikor nem találta a régi e-mail címem a tárhelyem eltűnése után.
- Az a barom szöveg mire jó fölötte?
- Segít az eszednek.
- Pont ellenkezőjének tűnik.
- Pedig segít legyőzni a félelmet.


- Az általad ellenségesnek nevezett segítőid hol rontják el?
- Lehet, hogy barátságosak, ám nem tudnak elrugaszkodni attól, hogy nem az ő bolygójukon vagyunk. Így amiket tennem kellene, azok sokszor állnak ellentétben az itteni szokásokkal, szabályokkal.
- Lehet, hogy ezek a szokások, szabályok állatiasnak, vadnak tűnnek.
- Ezért jó az ÉlményPark, mert ha nem vagyok azon a fejlettségi szinten, ahol nektek jó lenne, akkor más kerül oda és én emiatt nem balhézom. Viszont az emberitek videlkedése időnként eléggé állatias és vad nekem. Ezért nagyon megnézem, kit engedek a közelembe pár megelőlegezett bizalmi helyzet után, amikor ezt ti döntöttétek el.
- Mitől állatiasak és vadak neked?
- Csak az erő nyelvén értenek, a gesztusokat gyengeségnek látják és semmi más nem érdekli őket, csak a pénz és a hatalom.
- Ilyenek vagytok, nem?
- Egyre inkább úgy látom, ti lennétek ilyenek, ha szabadságban élnétek.
- Akkor minket látsz ilyennek te is?
- Nem mindenkit közületek, ám elég hosszú meló volt kitalálni, hogyan válasszam le őket a többiekről.
- Te minket programozol?
- A fagyi visszanyal!


- Ha írok oda, mi történik?
- Jön egy e-mail, hogy írtál oda és azt is látom, hogy mit.
- Minden esetben válaszolsz?
- Amíg nem jön naponta száz, addig valószínű. Bár ha jön egy sugallat, hogy szedjem le a formot, akkor megteszem, hisz eddig is ezt tettem.
- Akkor ezek csak időszakokra működnek?
- Valahogy úgy. Ha beáll az életemben egy olyan változás, amit megzavarna, hogy ez a form kinn van, azaz nem igényli az életem az új embereket, akkor csak úgy tudod megcsinálni, ha fölnézel két bekezdést.
- A véletlen találkozásra gondolsz?
- És itt a véletlent külön ki is hangsúlyoznám.
- Mi történt azokkal, akik eljutottak hozzád?
- Mindent megmutattam nekik, ám csak annyit tanultak, amennyi megértettek belőle.
- Az mennyi volt?
- Nem tudom, az már nem az én dolgom.
- Mennyi ideig tartott?
- Olyan 1 év alatt meg lehet csinálni, ha az ember előtte felkészítette magát erre.
- Ha valaki mondjuk a sablonos teniszedzőségeddel jönne ki tényleg?
- Azt meg lehet csinálni két nap alatt és meg lehet csinálni két év alatt is.
- Két nap alatt hogyan?
- Mindent megmutatok és az a tiéd, amit megértesz belőle.
- Két év alatt?
- Lehet, hogy nem is kell neked 2 év, ezt csak a poén kedvéért mondtam.