2017. március 6., hétfő

A grafikai programozás alapjai

Precíz álmodás


Ha magasabb dimenzióban 3D-be akarsz programozni, az olyan érzésre az angyalnak, mintha megismerkedne a kötöttfogású birkózással. Egy rakás lehetőségnek annyi, mint pl. amikor az Omszki-tótól pár perc alatt Moszkvába értem a mteróval. Ehhez kell találni egy eléggé bevállalós angyalt, aki azt vállalja, hogy tükrözi önmagában, amiket te csinálsz. Ez után racionális tervezéssel kell álmodni, amiben van rendszer, azaz minden mindennel logikailag is összefügg.

Szerintem tanulni nem lehet, vagy ha lehet is, egy ilyen ember semmilyen szinten sem nevezhető ellenfélnek, mint ahogy egy kurva jó játékos sem lehet a fejlesztő ellenfele.

Ha most a rendelkezésemre álló lehetőségek közül válogatnék, milyen tankönyveket ajánljak a holografikus programozáshoz, akkor ez jut elsőre az eszembe, másodikra pedig ez.

Aki a Matrix című filmre gondolna elsőre, az valójában a Gibson által (szerintem LSD után) teremtett új műfaj második filmje, mert az első kevésbé ismert. Az Eredet is jó irányba indult, sajnos a sci-fi helyett ma már csak a látvány megy és az akció sci-fi köntösben, de a Lucy is kelthet izalmas gondolatokat a Csúcshatás mellett. Amikor eljutunk valaminek a határára (most pl. a sámánság határára értünk), azt nem véletlen tesszük, hisz kell a médiumi csatorna ahhoz, hogy a szándékok ne csak a szélbe küldött fing erejével legyenek egyenlőek.



Persze ahhoz, hogy komoplyan vegyenek, komoly személyiségfejlődést is fel kell mutatnod, szóval ez nem az a műfaj, amiben holnap már holoprogramozó vagy, holnapután meg tök menő a haverok előtt. Elméletileg lehetséges, hogy máról holnapra is megcsináld, ám ahhoz az életednek úgy is kellett igazodni, hogy legyen lehetőséged a megfelelelő mélységben ezzel foglalkozni.

Hogy azért ne szálljon el hirtelen minden fellelkesült jövőbeni programozó agya, érdemes azért ezt megnézni, mert az angyali szintek felé a programozás hagyományos formái már nem működnek.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése