Öngyilkos gondolatok

- Szia, te hogy kerültél ide az öngyilkosok közé?
- Csak átutazóban vagyok, nem maradok itt.
- Ide senki sem kerül átutazóba. Ez egy büntetővilág.
- Én akkor is csak ideiglenesen vagyok itt.
- Hogyhogy?
- Rájöttem, hogy a Határnak ezt a részét nem őrzik, így innen hajtom végre az Akciót.
- Milyen akciót?
- Csapás mérek az egyik ellenségemre. Ehhez kerülnöm kell egy picit, hogy erről a határszakaszról indíthassam a támadást.
- Kikkel?
- Szerintem veletek. Vagy itt akartok maradni?
- Te kiszabadítasz innen minket?
- Innen igen, de lehet, hogy a támadásba belehaltok.
- Az a halál is jobb, mint itt lenni.
- Mennyit tudsz a halálról?
- Félek tőle.
- Azért annyira nem, hogy itt dumáljunk erről.
- Szembenéztem a félelmemmel.
- Tudod nehéz eldönteni, hogy ez gyávaság vagy rendkívüli bátorság. Én nem vagyok klasszikus öngyilkos, mert eszemben sincs meghalni, csak így juthatok a megfelelő dimenziókba. Te hogyan csináltad?
- Gyógyszerrel.
- Akkor ezért került ilyen magasra a tudatod. Gyakorlatilag te transzból érkeztél. Akkor kell hogy legyen alattad sok hasonló ember, sokkal rosszabb körülmények között.
- Ezek is elég rossz körülmények.
- Várj, lekukkantok. Te még jó helyeztben vagy.
- Őket is ki tudod szabadítani?
- Csak indítsák el az ÉlményParkot.
- Mi történik ez után?
- Egy olyan öngyilkosságot követmek el, ami után ismét visszakerülnek az élők sorába.
- Miből veszik észre?
- Szaglás és megtelik a levegő élettel.
- Ők nem támadnak?
- Túl alacsonyan vannak hozzá. De ti nem. Szóval jöttök velem, ha akartok.


- A halálkutatással most hogy állsz?
- Épp anyagot gyűjtök be, amit később feldolgozok. Jól illeszkednek majd az eddigi rétegekhez.
- Mi a véleményed az öngyilkosokról?
- Van egy sejtésem, hogy elvileg nem létezne ilyen. Csakis azért létezik, mert az ember nem tudja, csak hiszi és a hite alapján állított fel olyan törvényszerűségeket, amiket aztán elfogadnak. Így akik meghalnak, egy virtuális világba kerülnek, amit nem a valóság, hanem a hit vetít.
- Még akkor is, ha azt hiszik, a halál után nincs semmi?
- Ezt a semmit a hologram úgy értelmezi, hogy üres az életed, amiben nincs semmi. Megjegyzem ez építő-alkotó szellemmel remek meditációs élethelyzet.
- Hogy beszélhetsz életről a halál után?
- Ha mondjuk egy sakkozó lennél, akinek leütik egy bábuját, attól te még ugyanaz a sakkozó maradsz. Mivel ti ezt a bábu szemszögéből értelmezitek, ez úgy néz ki, hogy megjelenik egy másik bábuban. Mivel ti extrém módon a bábu szemszögéből gondolkoztok, fontos nektek, hogy ugyanabba a bábuba kerüljetek, ami így egy párhuzamos valóságnak fog megfelelni, azaz nem fogod a halált érzékelni, mert abban a másik valóságban csak a jelenéleti emlékeidre emlékszel. Ezekre talán álomban vagy látomások formájában.
- Azaz aki meghal ezt észre se veszi?
- Bonyolizáljuk egy kicsit. Van egy Phil nevű holojátékom, amiben ha meghalsz, a tudatod visszaugrik egy időközi mentési pomthoz, ahonnan újraéled életed. Ekkor meghaltál? Nem. Haladhatsz tovább, tanulhatsz és kijavíthatod hibáidat.
- Te is átestél ezen?
- Én tesztelem. Arra eddig rájöttünk, ha egy túl korai időközi mentési pontra kerülsz, akár egy másik világot is létrehozhatsz. Nos az összes mentor a régi világot ismeri, így lassan kompetenciazavarba kerülnek. Ebben az új világban pedig sokkal felvilágosultabb módon értelmezik az öngyilkosságot, így nálam amit elkövettél, az nem biztos, hogy bűn.
- Mikor az?
- Ha nem lenne rá okod, csak hisztizel.