A realitás

- Akkor most van hatalmad vagy nincs?
- Sosem lehet tudni.
- Ezt nem értem.
- Fel vagyok készülve, hogy harcba szálljak azzal szemben, akitől annyira féltek.
- Sokszor te is olyan vagy.
- Lehetek fehér nyuszi is, de úgy nehéz harcolni. Bár van egy módja.

- Hogyan tudod egy ilyen ellenféllel szemben felvenni a harcot?
- Az sokkal érdekesebb kérdés, hogy ő hogyan tudja egy ilyen ellenféllel szemben felvenni a harcot, mint én.
- Milyen fegyvereid vannak?
- Nem fogod tudni felfogni.
- Akikkel szemben kellene, azoknak félelmetes erejük van.
- Az enyém nem félelmetes, csak azokkal szemben, akik félelmetesek.
- Ennek mi értelme?
- Nagyon is sok, ha menet közben váltok dimenziót és ilyenkor sokszor a szerepek valóságonként eltérnek. Az egyikben jó fejek vagytok, a másikban közel sem. Jobb mindig arra lőni, aki közel sem, ugye?
- Milyen képességeid vannak erre a harcra?
- Nem nagyon lesz harc.
- Mi lesz helyette?
- Hiába tiéd a világ legerősebb hadserege, ha szétfutnak. Hiába van egy erős várad komoly védelemmel, a földrengéssel szemben mit sem ér. Valahogy így tudom érzékeltetni.
- Ha racionálisan válaszolsz?
- Mi van, hirtelen ilyen nagy rajongója lettél? Ezek rendszerbeállítások, amivel szemben nem sokra mennek. Ahogy leérnek és elindulnak, úgy változik meg a hatalmi rend.
- Elvesztik a képességeiket?
- Könnyen lehet. A jogosultsági rendszer intézi.
- Mi van akkor, ha lekapcsolnak?
- Akkor saját magukat is lekapcsolják. Ebben az esetben ez olyanná válik, mint egy ökölharc. Bár nálam ekkor is lesz pisztoly.
- Ez nem mond ellent annak, hogy a szabályaid rád is vonatkoznak?
- Ez így is van. Ám azt nem tiltja semmi, hogy a felkészülési időd alatt ilyen dolgokra is kitaláld a megoldást.
- Hogy lesz hatalmad, ha senkinek sem lehet?
- Találtam rá egy megoldást. Elég ötletes.

- Mi lesz utána?
- Jó kérdés. Hogy ne omoljon össze a világ, egy ideig minden így marad és fokozatosan következik be a változás.
- Hogy leszel képes használni erőt, ha mindentől el vagy zárva?
- Előre elkészített paneleket hívok meg, mint egy kódot egy olyan dimenzióból, ami a Zár fölött van.
- Mi addig mit tegyünk?
- Kívül is maradhattok és benne is lehettek. Van egy harcos és egy békés kör, ahova gondolatban csatlakozni lehet.
- A harcos mit csinál?
- Részt vesz a harcokban. Az általam meghívott kódokkal.
- Mi dönti el, ki milyen szerepekhez jut?
- Alkalmasság, képesség, kompetencia, szabad akarat.
- A hűséggel kapcsolatban mik az elvárások?
- Engem nem nagyon érdekel a hűséged, csak a szakértelmed. Ha jól el van végezve a feladat, leszarom a nemed, a vallásod és a hűséged.
- Mikor számít?
- Ha a hűség együttes elvárás a másik felé, aminek meg is akarok felelni. Az Egyenlőségben ez így megy.
- Senki nem fogja megát egyenlőnek tekinteni veled.
- Ezt erős túlzás kijelenteni. Itt az egyenlőséget először egy bonyolultabb környezetben kell megérteni, ahol eltérő rangok vannak. Úgy hívom funkcionális hierarchia és csak azok érti, akik tudják miről beszélek. Tételezzük fel, hogy itt én vagyok a legnagyobb hatalmú ember. Ha fejletlen lény lennék, állandóan szükségét érezném annak, hogy ez demonstrálva legyen. Án nem vagyok az, ezért arra törekszem, hogy fejlett lényeket vonjak magamhoz. A fejletlen lények behódoltságban, majd szolgai viselkedésben gondolkodnak. A fejlett lényekkel azonban az ember jól is érezheti magát és ha nem akar magányosan élni, olyan közeget kell kitalálnia, ahol feladaton kívül nem számítanak a rangok. Feladatban viszont mindenki tudja hol a helye és ebbe egy pillanat alatt is be lehet ugrani és ki is lehet ugrani belőle.

- Nem tartasz attól, hogy ez egy gyengeség?
- Nem. Az lenne a gyengeség, ha szükségét érezném hatalmam állandó demonstrálásának.
- Miért?
- Látok a szemem előtt pár ilyen kísérletet és mind a kényszerre épít. Kényszerített katonákkal azonban a hatékonyságod csak olyan 30%-os. Nem beszélve arról, ha eltűnik a lehetőséged az emberek egyben tartására, jó eséllyel szétszaladnak. Túl sok energiát áldoznak rá és nem kapnak érte túl sokat. Hűségesnek lenni a hülye is tud. Meg holnap máshoz is.
- Mi van akkor, ha a bizalmadba férkőznek?
- Az én bizalmam többszintű. Pont ahogy az amerikaiaknál, milyen hozzáférésű kártya lóg a nyakadban. A másik dolog, ha egy emberben bízok, az még nem jelenti automatikusan azt, hogy bármelyik megszállójában bízni fogok, így a login rendszer letilt, ha olyan érkezik bele.
- Az emberek félnek azért ezektől a dolgoktól, amikről te itt tök könnyedén beszélsz.
- Igen, olyanok gondolati jelentkezése lenne számomra ideális, akik szintén képesek könnyedén venni ezeket.
- Mit nem veszel könnyedén?
- A családi hisztit például.

- Hogyan fogunk harcolni?
- Nem tudom.
- Nem tudod?
- Nem ismerem a képességeidet és a harcértékedet. Ezek határozzák meg.
- Aki szerint ő már ebben benne van egy ideje, arról mit mondasz?
- Ugyanazt. A képességei és a harcértéke határozza meg ezt is.
- Honnan fogjuk tudni, mit miért teszünk?
- Majd utána fogjátok tudni, mit és miért tettétek. Addig csak hisztek valamit.
- Mennyire lesz közel az, amit hiszünk attól, ami van?
- Ha jók vagytok, nem nagyon.
- Te átversz bennünket?
- Nem. A megszállót verem át bennetek. Ti a közönségdíjas GumiMaci System nevű modul sugallatait követitek.
- Mi az a gumimaci?
- Olyan lelkes munkatárs, akinek a teljesítménye sokkal jobb úgy, hogy nem tud, csak hisz valamit.

- Mi történik a vesztesekkel?
- Az ÉlményParknak világos és átlátható ítélkezési rendszere van.
- Miért gondolod, hogy nem veszíthetsz?
- Itt mindenki csak egy oldalon áll, ezért a megoldásai csak egy oldal győzelméről szólnak. Az ÉlményParkban mindenki nyer.
- Hogyan?
- A saját világában mindenki nyer.
- Na és a közös valóságban?
- Ott ne akarjon senki uralkodni. Pont ezért vannak a saját világok.
- Te nem ezt teszed?
- Nem. Bár technikailag ezt teszem, az intézkedéseim egy tisztességes világról szólnak, amiben az is jól érezheti magát, akinek van hatalma és az is, akinek nem.
- Ez miért nem tetszik akkor ezeknek?
- Mert ezek még fejletlenek és csak akkor érzik jól magukat, ha különbek lehetnek másoknál még akkor is, ha nem azok. Azaz csak úgy érzik jól magukat, ha látják, hogy mások miattuk szenvednek.